HU / EN

„Büszkék vagyunk arra, hogy részesei lehetünk a karrierednek.”

Bruce Willis és Demi Moore, miután Andy elnyerte a NATO/ShoWest életműdíjat 1995-ben.

„Ez egy nagyon, nagyon szomorú nap... Elhunyt Andy Vajna producer, aki nélkül nem lett volna Rambo... Imádtam ennek az embernek a bátorságát, úttörő volt. Rajta kívül senki nem hitt a First Blood-ban... Ez összetöri a szívem. Nyugodjon békében.”

Sylvester Stallone

„Andy-t senkivel nem lehet összehasonlítani ebben a szakmában. Ő egyedi és független; egy üzletember és egy filmkészítő ritka keveréke. Időről időre befektet és akkorát nyer, mint bárki más ebben a városban. Ezért csak csodálni lehet őt.”

Jeffrey Katzenberg, Dream Works SKG Partner

„Azon kevés emberek egyike, akiknek megvan a bátorsága ahhoz, hogy a saját pénzükkel játszanak. A szava sokat számít és ott van a frontvonalban. Ezért mindig is tiszteltem őt. Andy ott van, ha kell. Lehet a társad vagy a főnököd, számíthatsz az útmutatására. Az üzletet mindig családias stílusban közelíti meg. Harminc év után is ugyanazok a barátai és ez egy olyan dolog ami igazán figyelemreméltó.”

John McTiernan, a Medicine Man és az Élet mindig drága rendezője.

„Mikor együtt dolgozol Andy-vel, a döntésekért ő teljes felelősséget vállal, másokkal nem is foglalkozom. Ettől lesz igazán Andy filmje

Danny Cannon, a Dread Bíró rendezője

„Egy színésszel nem játszathatod csak úgy el azt amit akarsz. Egy olyan atmoszférát kell létrehoznod, ahol kiteljesedhet. Sokszor ez pokolian nehéz tud lenni.”

Andrew G. Vajna

„Nagyon tiszteli a rendezőt és bátran bevállal cseppet sem könnyű projekteket. Nem fogsz csalódni, bízhatsz benne.”

Paul Verhoeven, az Emlékmás rendezője.

Eldöntöttem, hogy megtanulok egy olyan szakmát, amit bárhol csinálhatok. – így lettem fodrász. A fodrászatot azért választottam, mert olyan használható tudást biztosít, amihez bármikor visszatérhetek, ez megadta azt a biztonságot és szabadságot, hogy felfedezzek más utakat.

Andrew G. Vajna

„Mikor Andy a szavát adja, tudod, hogy nyert ügyed van. Nem számít mi történik, számíthatsz rá. Az idegei pedig acélból vannak.”

Joe Roth, a Walt Disney Motion Picture Group elnöke

„Andyt már az első találkozásunkkor megkedveltem, mert végre találkoztam egy olyan magyarral Hollywoodban, aki nem csak sikeresebb, de őrültebb is nálam.”

Joe Eszterhas

„Andy Vajna egy kedves barát és forradalmi erő volt Hollywoodban. Bebizonyította, hogy nincs szükség stúdiókra, hogy olyan nagyszabású filmeket készíts, mint a Terminator 2 vagy a Total Recall. Nagy szíve volt és az egyik legnagyvonalúbb ember. Hiányozni fog.”

Arnold Schwarzenegger

„Az Andy-vel való munka karrierem egyik legjobb élménye volt, emellett ő készíti a világ legjobb bouillabaisse-ét.”

Steven de Souza, a Dredd bíró forgatókönyvírója.

„Andy Vajna egy nagyszerű barát és partner volt. Hitt bennem, amikor az egyik legnehezebb filmemet, a Terminator 2-t forgattam. Hiányozni fog ő, a humora, a stílusa, és különösen a motorozásaink.”

James Cameron

„A hivatás sosem unalmas. Bármit csináltam, mindig megtaláltam benne az érdekeset. Így a szakmám soha nem tűnt igazán munkának.”

Andrew G. Vajna

„Sok időt töltök azzal, hogy meghallgassam a producereket arról, hogyan költsük el a pénzünket. Amikor Andy megjelenik, csak olyan projektbe hajlandó befektetni, amiben ő maga is hisz – ez teszi őt hitelessé.”

Peter Chernin, a Fox Filmed Entertainment elnök-vezérigazgatója

Deadly China Doll (The Opium Trail) (1972)

Deadly China Doll (The Opium Trail) (1972)


Ebben az akciófilmben Angela Mao kerül konfliktusba a helyi rosszfiúkkal, amikor egy közeli barátját meggyilkolják. A bűnözők egy ópiumcsempész banda tagjai, vezérük az aljas helyi gengszterrel Whu Shu. Hsu egy újabb drogügyletet akar lebonyolítani egy másik bűnözőcsoport vezérével amikor a bájos idegen közbelép.

A szicíliai kereszt (1976)

A szicíliai kereszt (1976)


1976-ban megjelent, színes, olasz krimi.

Hatalmas kereszt érkezik hajón Szicíliából San Franciscóba, mely az ottani halászok ajándéka az itteni, kivándorolt halászoknak. A keresztben azonban kábítószer van és az a szóbeszéd járja, hogy a csempész az egyik helyi maffiavezér, aki tagadja, hogy köze lenne a drogcsempészethez, ezért a maffia fejéhez fordul segítségért. A főnöknek is érdeke, hogy a dolog tisztázódjon, ezért megbízza régi ismerősét, Ulyssest, hogy járjon utána a dolgoknak.

(forrás)

A csendestárs (1978)

A csendestárs (1978)


1996-ban megjelent, színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték.

A történet a karácsonyi díszben és fényárban csillogó-villogó Torontóban játszódik, főhőse egy szolid, pedáns bankpénztáros. A zárkózott agglegény bizonyos jelekből rájön, hogy a bankjával szemközti elegáns pláza egyik Mikulása bankrablást fog elkövetni. Felkészülten várja a bűnözőt, s az akció során a pénznek csak egy töredékét adja át neki, jelentős részét pedig elteszi sajátmagának. A Mikulás azonban rájön, hogy csúful kijátszották, s nem titkolja, gyilkosságtól sem riad vissza, hogy visszaszerezze a pénzt.

(forrás)

Díjak:
Számos kanadai filmakadémia díjat nyert, beleértve a legjobb képi és rendezői díjat.

Téli Gyilkosságok (1979)

Téli Gyilkosságok (1979)


1979-ben megjelent színes, amerikai dráma.

Nick Kegan (Jeff Bridges) befolyásos amerikai família sarja, akinek bátyját elnöknek is választották, ám később merénylet áldozata lett. Bár Nick távol tartja magát a család ügyeitől, azok utolérik őt. Egy hajóút során ráébred, hogy bátyját nem az ölte meg, akit ezért elítéltek. Nyomozni kezd, de szaporodnak körülötte a rejtélyek és a gyilkosságok. Ám ő mindezt ép bőrrel megússza, és lassan kezd ráébredni arra is, hogy miért.

(forrás)

Az elcserélt gyermek (1980)

Az elcserélt gyermek (1980)


Az elcserélt gyermek egy kísértetsztori. Az 1960-as években, Coloradóban állítólag valóban megtörtént eseményeken alapuló történet főhőse John Russell zeneszerző, aki felesége és lánya halála után a messzi északra, Seattle-be utazik, hogy ott ismét a komponálásnak, valamint a tanításnak éljen. Ám a 12 éve üresen álló házban, melybe beköltözött, furcsa események zajlanak.

(forrás)

Az amatőr (1981)

Az amatőr (1981)


Az Amateur egy 1981-ben kiadott kanadai krimi/thriller  Charles Jarrott rendezésében a főszerepben John Savage és Christopher Plummer.

Egy CIA-kutató meggyőzi feletteseit, hogy küldjék az északi blokkba, ahol bosszút állhat felesége gyilkosain, az ellenséges ügynökökön. Hamarosan azonban a halálesetet körüllengő megtévesztések sorozatára bukkan.

(forrás)

Menekülés a győzelembe (1981)

Menekülés a győzelembe (1981)


1981-ben megjelent, színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm.

A focibolond Steiner hadnagy híres játékosokat fedez fel a különböző nemzetiségű, szövetséges foglyok között, ezért futballmérkőzést szervez a náci katonák és a rabok között. Úgy gondolja, a felhajtás tetszeni fog a megszállt Párizs lakóinak, az edzések pedig lekötik a foglyokat. Ám a büntetőtábor lakói a francia ellenállókkal összefogva szökésre akarják felhasználni a focimeccs keltette felbolydulást.

(forrás)

Rambo Első Vér (1982)

Rambo Első Vér (1982)


A Rambo – Első vér (First Blood) 1982-ben bemutatott amerikai akciófilm Ted Kotcheff rendezésében, melyben először szerepel a megkeseredett vietnami veterán, John Rambo. A film főszerepét Sylvester Stallone játszotta, Will Teasle seriff karakterét Brian Dennehy alakította, Richard Crenna pedig Samuel Trautman ezredes szerepében tűnt fel. A film egy 1972-es regény, az Első vér alapján készült, amelyet David Morrell írt. A producer Buzz Feitshans, az executive producer Mario Kassar és Andrew G. Vajna volt, a film pedig 1982. október 22-én jelent meg a mozikban.

(forrás)

Díjak:
Aranyorsó Díj

Superstition (1982)

Superstition (1982)


A Superstition egy 1982-es kanadai-amarikai horror film, James W. Roberson rendezésében James Houghtonnal, Albert Salmival és Lynn Carlinnal a főszerepben. A történet egy család történetét mutatja be, akik egy olyan házba költöznek ahol korábban boszorkányokat végeztek ki.

(forrás)

Rambo II. (1985)

Rambo II. (1985)


A Rambo: Első vér II 1985. május 22-én jelent meg a mozikban. Ez volt a Rambo-sorozat második része. John Rambo szerepét ezúttal is Sylvester Stallone játszotta. A filmnek 44 millió dolláros költségvetése volt, és a bemutató után hatalmas siker lett. Csak Amerikában 150 milliós bevételt produkált, a Vissza a jövőbe után az 1985-ös év második legsikeresebb filmje lett. Ronald Reagan amerikai elnök figyelmét is felkeltette, aki megdicsérte Stallonét, hogy Rambót az amerikai hadsereg szimbólumaként mutatta be. A filmet George P. Cosmatos rendezte, aki később a Kobra című Stallone-filmet készítette.

(forrás)

Díjak:
The People's Choice Awards – Kedvenc mozifilm kategória

Különös kegyetlenséggel (1987)

Különös kegyetlenséggel (1987)


1987-ben megjelent színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm.

A Texas és Mexikó határán fekvő kisvárosban fortyognak az indulatok. A helyi igazságszolgáltatás erős emberének (Nick Nolte) feltett szándéka, hogy rendet teremt, még akkor is, ha drogbáróvá avanzsált gyerekkori jóbarátja (Powers Boothe) a legfőbb ellenfél. A két volt cimborát a közös emlékeken kívül más is összeköti: mindketten ugyanannak a mexikói lánynak (Maria Conchita Alonso) a kegyeire pályáznak. A két ellenlábas küzdelmét egy vietnami veteránokból álló rejtélyes különítmény megjelenése tarkítja. A végső leszámolásnál mindenki ott van, aki él - de a nagy többségük hamarosan már meg se moccan.

(forrás)

Angyalszív (1987)

Angyalszív (1987)


Az Angyalszív (Angel Heart) 1987-ben bemutatott színes, amerikai–angol–kanadai misztikus thriller. 

Alan Parker alkotása William Hjortsberg Falling Angel című, 1978-ban megjelent regénye alapján készült, amely az Egyesült Államokban sem tartozik a legismertebb irodalmi művek közé, ezért a rendező bátrabban hajthatott végre rajta változtatásokat. A forgatás 1986. március 31-én kezdődött, és ugyanazon esztendő augusztusában ért véget. A film vegyes kritikákat kapott, és eleinte a közönség körében sem volt túl sikeres. A bemutató óta eltelt évek folyamán azonban kultuszfilmmé vált, elsősorban nyomasztó hangulata, a különböző műfajok stíluselemeinek bravúros vegyítése, a kitűnő operatőri munka és a hatásos kísérőzene miatt.

(forrás)

Vasmadarak 2. (1988)

Vasmadarak 2. (1988)


1998-ban megjelent színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm.

Szuperszonikus légibalett a turbinákat túldübörgő rock and roll zenére. A fiatal amerikai pilóták szórakozását szovjet harci gépek zavarják meg: egyiküket lelövik. Társa ki sem heverheti a megrázkódtatást, mert különleges feladatot kap: a sivatag közepén egy arab nemzet azzal fenyegetőzik, hogy nukleáris fegyvereivel elpusztítja a világot. A legjobb repülőtiszteket egy kötelékbe sorolják. Nemsokára az is kiderül, hogy társakat kapnak az akcióra: a szovjetek legjobb MIG-lovasait. Egyikük a fiatal pilóta gyilkosa. A másikuk egy veszélyesen csinos - Nő! Miközben a világ sorsát eldöntő csatára készülnek, a kis csapaton belül felizzanak a szenvedélyek.

(forrás)

Vörös zsaru (1988)

Vörös zsaru (1988)


A Vörös zsaru (Red Heat) egy 1988-ban bemutatott amerikai akció-vígjáték Walter Hill rendezésében. A főszereplői Arnold Schwarzenegger és James Belushi.

A filmet a következő szlogennel adták ki: „Moszkva legkeményebb nyomozója, Chicago legőrültebb zsaruja. Csak egy dolog létezik, ami veszélyesebb annál, hogy őket felidegesítsük: partnerré tenni őket.” Ez volt az első amerikai film, amely engedélyt kapott arra, hogy a moszkvai Vörös téren forgassanak. Azonban a legtöbb orosz jelenetet (a főcím alatti jelenetek és a Vörös téren rendezett hosszú jelenet kivételével) végül Magyarországon forgatták le. Schwarzeneggernek 8 millió dollárt fizettek a szerepért.

Ivan Danko, a moszkvai nemzetőrség kapitánya csapdát állít Viktor Rostavilinek, egy grúz drogkirálynak és bandafőnöknek. A csapda azonban visszafelé sül el; Viktor elmenekül a Szovjetunióból és Amerikába megy, számtalan moszkvai rendőr – köztük Danko partnere – meggyilkolása után.

A nagyszájú Art Ridzik, a chicagói rendőrség nyomozó őrmestere, számtalan helyi gyilkosság után nyomoz, amiket Viktor követett el. Amikor Viktort letartóztatják Chicagóban, Dankót elküldik, hogy megszöktesse onnan és hazahozza a Szovjetunióba, hogy itt állítsák bíróság elé. Váratlanul, Danko és Ridzik partnerként találják magukat, amikor Viktor megszökik az őrizet alól, miközben lelövi Ridzik partnerét.

Danko és Ridzik üldözik Viktort és az embereit Chicagón keresztül. Végül, Danko és Viktor igénybe vesz néhány Greyhound buszt, aztán részt vesznek egy gyors üldözésben, közben szétzúzva fél Chicagót; a zsaruk pedig nincsenek sehol. Végül Viktor beleütközik egy vonat oldalába. Megpróbál futva elmenekülni, de Danko utoléri és lelövi a Ridziktől kapott 29 44-es kaliberű Magnummal. Danko visszatér Moszkvába, miután elcserélte karóráját Ridzikkel, ezzel kifejezve tiszteletét.

(forrás)

Rambo III. (1988)

Rambo III. (1988)


A Rambo III egy amerikai akciófilm, a Rambo-sorozat harmadik része, amelynek 1988. május 25-én volt a premierje. A film regényváltozatát az a David Morrell írta, aki már az első rész alapanyagát is papírra vetette.

John Rambót ismét egykori parancsnoka és egyetlen jóbarátja, Trautman keresi fel egy új akció ajánlatával. Rambónak ezúttal egy fegyverszállító küldetés biztosítása lenne a feladata – az amerikaiak titokban Stinger rakétákkal szeretnék felszerelni a szovjet megszállók ellen harcoló afgán csapatokat. Rambo azonban nemet mond – számára minden háború véget ért. Nem sokkal később tudomást szerez arról, hogy a fegyverszállítmány nem ért célba – az oroszok lecsaptak az egységre. Trautman is fogságba esett. Rambo pénzért nem volt hajlandó újra fegyvert ragadni, de barátja életéért bármire képes. Megkezdi az egyszemélyes kommandót és könyörtelenül elpusztít mindent, ami az útját állja.

(forrás)

Gyilkos kísérlet (1988)

Gyilkos kísérlet (1988)


1988-ban megjelent színes, magyarul beszélő, kanadai akció-horror.

Egy titkos kormányzati kutatóintézetben robbanás történik, amely következtében megszökik egy szuperintelligens kutya és egy hadicélokra kifejlesztett mutáns szörnyeteg. A kutya a közeli kisvárosban élő egyik tinédzsernél, Travisnél (Corey Haim) talál gazdára, de a szörny a nyomában van. S még valaki követi a kutyát, Lem (Michael Ironside), a kegyetlen ügynök, akinek az a feladata, hogy mindenáron "rendezze" a helyzetet.

(forrás)

Johnny, a jóarcú (1989)

Johnny, a jóarcú (1989)


1989-ben megjelent színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma.

John Sedley egyáltalán nem jóképű. Johnny ugyanis születésétől fogva deformálódott. Egész életében gúnyolták emiatt. Legelterjedtebb gúnyneve a Jóarcú. Mivel soha sem fogadták be a társadalomba, a férfi kénytelen volt annak peremén, a rablók és banditák között felnőni. Így vált rettenthetetlen és profi rablóvá. Egy érmebolt kirablása során azonban egyik társa feldobja őt a rendőrségen. Bár az őt kihallgató rendőr azt az ajánlatot teszi neki, hogy ha besúgja társait, akkor elengedik, Johnny nem hajlandó beszélni. Öt év börtönre ítélik a fiút. S börtönévei alatt csak egyetlen dolog foglalkoztatja és tartja életben, a bosszúvágy. Amikor kiszabadul, meg is kezdi a bosszú végrehajtását.

(forrás)

Mélytengeri szörnyeteg (1989)

Mélytengeri szörnyeteg (1989)


1989-ben megjelent, színes, magyarul beszélő, amerikai thriller.

Az amerikai haditengerészet egy titkos tengeralatti laboratóriumot hozott létre, ahol Dr. John Van Gelder vezetésével tizenegy tudós dolgozik az emberek esetleges vízalatti életének kutatásán. A haditengerészet csak abban az esetben vállalta a kutatás finanszírozását, ha Van Gelder-ék felépítenek egy mélytengeri rakétabázist. A kutatócsoport már közel jár munkájának befejezéséhez, amikor egy napon hatalmas barlangra bukkannak az óceán fenekén. Van Gelder azt az utasítást adja, hogy a barlangot a rakétabázis befejezése érdekében robbantsák fel. A borzalom azonban csak ekkor kezdődik el: a robbantás hatására valami különös lény jön fel a mélyből, és sorra szedi áldozatait a tenger fenekén rekedt tudósok közül.

(forrás)

Music Box (1989)

Music Box (1989)


1989-ben kiadott színes, magyarul beszélő, magyar-amerikai filmdráma.

Michael J. László amerikai állampolgár. Felesége halála után egyedül nevelte fel lányát és fiát. Több mint 40 év után azonban a Különleges Ügyek Osztálya azzal vádolja, hogy háborús bűnös. Kegyetlen, szörnyű tetteit 1944-45-ben Magyarországon követte el, zsidók százai ellen. A Magyar Állam nemcsak bizonyítékokat, de tanúkat is szolgáltat. Az USA kontra Michael J. László perben Mike védőügyvédje saját lánya, aki arra építi fel a védelmet, hogy ennyi év után összetéveszthető apja és a valamikori háborús bűnös személye. A bizonyítékok és a tanúk pedig egyszerűen nem hitelesek.

(forrás)

Díjak:
Nemzetközi Berlini Filmfesztivál - Arany Medve díj

Az istenek eledele 2. - Gnaw (1989)

Az istenek eledele 2. - Gnaw (1989)


Az istenek eledele vagy ahogy néha említik a Gnaw: H.G. Wells novellája alapján 1989-ben készült kanadai horror sci-fi, Damian Lee rendezésében. A főszerepben Paul Coufos és Lisa Schrage.

Dr. Neil Hamilton telefonhívást kap a régi professzorától, egy félresikerült gyógyszerkísérlet miatt. Egy állatvédő csoport, melynek Neil barátnője is a tagja egy szérumot akar eljuttatni az egyetemre de ezt az állatvédők mindenáron meg akarják akadályozni. Dr. Edmund is belekeveredik a konfliktusba, aki a kopaszodás megállításán dolgozik.

Neil és az asszisztensével közösen patkányokon végeznek el kísérleteket, melynek következtében az emlősök óriásira nőnek és agresszívvá válnak. Az állatvédők akciójának köszönhetően kiszabadulnak a patkányok. A patkányok megfékezésének érdekében hétköznapi patkányirtókat vetnek be, de hamar rájönnek, hogy ezzel óriási baklövést követtek el, eközben Dr. Neil kétségbeesve kutatja az ellenszert.

(forrás)

A Bosszú börtönében (1989)

A Bosszú börtönében (1989)


1989-ben kiadott, színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm.

Frank Leone (Sylvester Stallone) igazi mintafegyenc. Elfogadta, hogy korábbi bűnéért meg kell bűnhődnie, ezért a legmesszebbmenőkig betartja a börtön szigorú szabályait. Tudja, hogy a rácsokon túl alig több, mint fél év múlva egy új élet és egy szerető barátnő várja. Egy napon azonban átszállítják Franket az ország egyik legkeményebben őrzött, szigorított fegyintézetébe. Kiderül az ügy háttérében a börtön kegyetlen igazgatója, Drumgoole (Donald Sutherland) áll, aki személyes bosszúból minden módszert bevet, hogy a szabadulás előtt álló elítéltet gyilkosságra, vagy szökési kísérletre kényszerítse. Frank amíg csak tud, ellenáll a provokációnak. Ám, amikor már az életét is veszély fenyegeti, lépnie kell.

(forrás)

Jákob lajtorjája (1990)

Jákob lajtorjája (1990)


1990-ben kiadott, magyarul beszélő, amerikai thriller.

Valami történik Jacob Singerrel. Már évek óta állandóan visszatérő rémálmok gyötrik, melyben megjelennek emlékei a vietnámi háborúról. Most azonban, évekkel később, valami még rettenetesebb esemény veszi kezdetét az életében. Hallucinált démonok jelennek meg előtte. Jacob, az őrülettől fél, felkeresi pszichiáterét, akiről azonban kiderül, hogy nem sokkal korábban meghalt. Barátnője azzal a magyarázattal állt elő, hogy Jacob démoni látomásai valamiféle lelki problémával magyarázhatóak. Ezt a férfi egészen addig el is fogadja, amíg nem találkozik régi, háborús bajtársával, aki elmondja neki, hogy őt is hasonló hallucinációk gyötrik. Újra feléledő barátságuk azonban rövid életű. Jacob bajtársa ugyanis nem sokkal találkozásuk után szintén életét veszti.

(forrás)

Hajszál híján (1990)

Hajszál híján (1990)


A Hajszál híján (eredeti cím: Narrow Margin) 1990-ben bemutatott bűnügyi thriller, melynek rendezője, forgatókönyvírója és operatőre Peter Hyams. Főszereplők Gene Hackman és Anne Archer. A film az azonos című, 1952-es Hajszál híján remake-je.

(forrás)

Air America (1990)

Air America (1990)


1990-ben kiadott színes, magyarul beszélő, amerikai akció-vígjáték.

Gene Ryack és Billy Covington a CIA titkos légitársaságának, az Air America-nak dolgoznak Laoszban a vietnámi háború idején. A kalandra éhes pilóták sohasem hivatalos megbízások alapján repülnek. Veszélyes útjaik során titkos szállítmányokat kell egyik helyről a másikra vinniük. Sohasem tudják előre, hogy repülésük nem az utolsó lesz-e.

(forrás)

Az emlékmás (1990)

Az emlékmás (1990)


Az emlékmás (Total Recall) 1990-ben bemutatott színes, amerikai sci-fi akciófilm.

Alapjául Philip K. Dick We Can Remember It for You Wholesale című novellája szolgált, amely 1966 áprilisában jelent meg először a The Magazine of Fantasy & Science Fiction című kiadványban. A filmet a holland Paul Verhoeven rendezte, Arnold Schwarzenegger főszereplésével. A forgatás 1989 márciusa és augusztusa között zajlott.

(forrás)

Díjak:
British Videogram Awards – Akció és kalandfilm kategóriában

A hold hegyei (1990)

A hold hegyei (1990)


1990-ben kiadott, színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm.

1854 Kelet-Afrika. A tét nem kisebb, mint a Nílus forrásának felfedezése. Richard Burton mellé társul John Hanning Speke is. Mindkettőjüket az Angol Királyi Földrajzi Társulat támogatja. Egészen eljutnak a Tanganika - tóig, majd tovább haladva egy még hatalmasabb víztükröt fedeznek fel, amit Victória- tónak neveznek el. A többszöri expedíció alatt igaz barátság szövődik közöttük, ami a legveszélyesebb helyzetekben is átsegíti őket. Ám visszatérve Angliába minden megváltozik. A hírnév, a Társulat érdekei, a sajtó megmételyezi kapcsolatukat, s ez Speke öngyilkosságához vezet.

(forrás)

Bújj, bújj ördög (1990)

Bújj, bújj ördög (1990)


Az ördögűző című horrorfilm paródiája Leslie Nielsen és Linda Blair főszereplésével. Nancy Aglernek (Linda Blair) ördöge van, a szó legszorosabb értelmében. A gonosz pedig szeretné átvenni a hatalmat a teste felett. Hamarosan megérkezik két pap, Jebedaiah Mayii (Leslie Nielsen) és Luke Brophy (Anthony Starke) atya, hogy mint szakavatott ördögűzők megszabadítsák Nancyt a sátán befolyásától.

(forrás)

The Doors (1991)

The Doors (1991)


1991-ben kiadott, színes, magyarul beszélő-feliratos, amerikai zenés film.

A The Doors és zenéje legenda. A film elementáris erővel, zenében és képekben mutatja be a valóság küszöbének átlépését, az áttörést a "másik oldalra". Kábítószeres látomások, eksztatikus, botrányos színpadi fellépések, rituális szeretkezések, a tudatos és tudattalan határainak elmosódása - mindez csak egy valakinek a személyiségén átlényegítve volt lehetséges, a zenekar költő-énekesén, akit úgy hívtak: Jim Morrison.

(forrás)

Rózsa és tövis (1991)

Rózsa és tövis (1991)


1991-ben kiadott, színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma.

Rose jó szándékú, de egy kicsit vadóc 19 éves lány, aki a szerelemben csak a szexet, a szexben pedig a szerelmet látja. Amikor egy házaspár felfogadja gyermekfelügyelőnek három gyermekük mellé, a folyton szerelmes Rose felbolygatja a család és az egész kisváros életét.

(forrás)

Terminátor 2 – Az ítélet napja (1991)

Terminátor 2 – Az ítélet napja (1991)


A Terminátor 2: Az ítélet napja (Terminator 2: Judgment Day) 1991-ben bemutatott amerikai–francia sci-fi akciófilm, a Terminátor-sorozat második része.

Tíz év telt el az első rész óta, 1995-öt írunk. John Connor, a jövőben dúló gépek elleni háború leendő vezetője immár egy vagánykodó kamasz, a nevelőszüleivel él. Anyja, Sarah Connor a Pescadero elmegyógyintézet lakója, ugyanis nem hittek neki, hogy egy jövőből visszaküldött robot, azaz egy terminátor az életére tört. Úgy gondolja, hogy a cég, melynek gyárában elpusztította a gépet, eltussolta a dolgot. Ám téved; a terminátorból megmaradt chipet és karját a Skynet központjában őrzik.

2029-ből ismét két terminátor érkezik; a gépek által John Connor likvidálására küldött T-1000-es modell, illetve az emberek Connor védelmére átprogramozott T-101-ese. A két robot azonnal megkezdi küldetése beteljesítését. Miután a T-1000-es végzett John nevelőszüleivel, a fiú kénytelen kibernetikus védelmezőjével menni. John parancsára együtt kiszabadítják az elmegyógyintézetből Sarah-t, aztán pedig elindulnak, hogy megállítsák a számukra legendás Ítélet napját. Miután Sarah régi barátja, Enrique Salceda jóvoltából tömérdek fegyverhez jutottak, megtudják, hogy az Ítélet napját valószínűleg a Skynet egyik tudósának, Dr. Miles Bennett Dysonnak leendő számítógépes rendszere fogja előidézni, így a háromfős csapat beavatja a férfit az apokaliptikus jövőbe, majd segítségével felrobbantják a Skynet központját, a Cyberdyne Systemst, minden jövőre veszélyes fejlesztéssel együtt, ám Dysont a kiérkező kommandósok lelövik, és a T-1000-es is feltűnik. A gép üldözőbe veszi ellenfeleit, a végső küzdelemre végül egy kohónál kerül sor: a két terminátor megküzd egymással, melynek során a T-1000-es belezuhan az olvadó acélba, ahol azonnal szétolvad. John az acélba dobja a központból ellopott chipet és gépkart, majd az Ítélet napjának biztos elkerülése érdekében a T101-es is megsemmisíti magát.

(forrás)

Díjak:
Saturn Award Legjobb színésznőnek járó díj Legjobb rendezőnek járó díj Legjobb fiatal színészi alakításért járó díj Legjobb Science Fiction filmért járó díj Legjobb speciális effektekért járó díj 45th British Academy Film Awards BAFTA díj a legjobb filmzenéért BAFTA díj a legjobb vizuális efektért 18th People's Choice Awards Kedvenc film kategória 64. Oscar-díj Legjobb smink Legjobb filmzene Legjobb szerkesztés Legjobb vizuális effekt 1992 MTV Movie Awards Legjobb akció film kategória Legjobb feltörekvő színész Legjobb női alakítás Legjobb férfi alakítás Legjobb film Legvonzóbb színésznő Hugo Award Legjobb drámai rendezés

Medicine Man (1992)

Medicine Man (1992)


1992-ben kiadott színes, magyarul beszélő, amerikai kalandfilm.

A dél-amerikai dzsungelben, őslakos indiánok között élő különc orvos, Robert Campbell (Sean Connery) hátat fordított a civilizációnak. Egy szép napon azonban felfedezi, hogy a birtokában lévő növényi hatóanyag megmentheti az emberiséget az egyik legsúlyosabb betegségtől. A kutatás folytatásának azonban két komoly akadálya van: az egyik a dzsungelen keresztül tervezett útépítés, amely elpusztíthatja a növény lelőhelyét, a másik egy ellenőr, aki történetesen gyönyörű nő (Lorraine Bracco).

(forrás)

Elemi ösztön (1992)

Elemi ösztön (1992)


Az Elemi ösztön (eredeti címe: Basic Instinct) 1992-es amerikai thriller film, rendezte Paul Verhoeven, a forgatókönyvet Joe Eszterhas írta. Főszereplői Sharon Stone, Michael Douglas, Jeanne Tripplehorn és George Dzundza. A film címe eredetileg Ice Cold vagy Love Hurts lett volna.

A San Fransisco-i night club tulajdonosát, Johnny Boz-t holtan találják az ágyában. Nick Curran nyomozó kapja meg az ügyet, aki ugyan ma már teljesen tiszta, de múltjában nagy szerepet kapott az alkohol és a kábítószer. Az első számú gyanúsított Catherine Tramell, a titokzatos és kihívó regényírónő, aki Boz szeretője volt. Kiderül, hogy a gyilkosság pontos mása Catherine egyik könyvében leírt gyilkosságnak, Nick azonban nem tud ellenállni a nő vonzerejének.

(forrás)

Díjak:
A film két Oscar díj és két Golden Globe díj jelölést kapott, valamint jelölve volt az Edgar díjra is Jerry Goldsmith zeneszerző mind az Oscarra mind a Golden Globe-ra jelölve volt, legjobb eredeti filmzene kategóriában Oscar-díj jelölést kapott Frank Urioste filmszerkesztő A legjobb színésznő kategóriájában, Trammell megformálásáért Golden Globe jelölést kapott Sharon Stone

Tökéletes katona (1992)

Tökéletes katona (1992)


A Tökéletes katona (Universal Soldier) 1992-ben készült színes, amerikai akciófilm.

Valahol egy szupertitkos katonai bázis hibernálókamrájában majdnem kopaszra borotvált, acélos izmú férfiak alusszák gépálmukat. Olyan univerzális harcosok ők, akik bármikor, bárhol bevethetők, akikből egy speciális programmal kiirtották a legalapvetőbb emberi érzelmeket is. Nincsenek emlékeik, nem éreznek fájdalmat - vagy ha igen, nem vesznek róla tudomást -, könyörtelenül és gyorsan ölnek, és ha arról van szó, napokig harcolnak pihenés nélkül. Luc Devreux (Jean-Claude Van Damme) csak egy közülük - és mégis más, mint a többi. Amikor az egyik akcióban társai lelövik egy tévériporternő kameramanját, kilép a sorból. Döntésével nem akármilyen hadsereget zúdít magára: a tökéletes katonákat és mániákus parancsnokukat, Andrew Scottot - akit történetesen a világ másik legnépszerűbb akcióhőse, Dolph Lundgren alakit.

(forrás)

Chaplin (1992)

Chaplin (1992)


1992-ben kiadott, színes, magyarul beszélő, amerikai-angol filmdráma.

A huszadik század kezdetén született egy fiú Angliában, egy nagyon szegény családban. A kisfiúra azonban nagy jövő vár, hiszen mint Charlie Chaplin, a világ egyik legnagyobb szórakoztató komikusává válik.

Richard Attenborough, az életrajzi tablók nagymestere, ezúttal a filmtörténet talán legnagyobb figuráját tűzte kameravégre. Charlie Chaplin, századunk zseniális nevettetője kalandregénybe illő életet élt. A nagy komikus pályáját feldolgozó film persze vígjátéki elemekben sem szűkölködik, de nem hiányoznak a tragikus sorsfordulók, sőt a krimibe illő hajszák sem. A címszerepben Robert Downey Jr. parádés alakítása látható, de méltó társa Dan Aykroyd, Anthony Hopkins és Geraldine Chaplin is.

(forrás)

Super Mario Bros. (1993)

Super Mario Bros. (1993)


1993-ban kiadott, színes, angol-amerikai sci-fi kalandfilm.

A dinoszauruszok, mint köztudott, hatvanmillió évvel ezelőtt mind egyszálig kihaltak. De mi van, ha mégsem? Ha egy párhuzamos világban ők is tovább éltek, és pont olyan értelmessé és rosszindulatúvá váltak volna, mint az emberek? És csak arra várnának, hogy a mi világunkba betörve magukhoz kaparintsák a hatalmat? A két szuper vízvezeték szerelőre, a legendás Mario fivérekre vár a feladat, hogy a New York alatt húzódó földalatti csőlabirintuson áthatolva megakadályozzák a gaz Koopa király terveit, és a bájos Daisy hercegnőt jogos örökségéhez segítsék.

(forrás)

Cliffhanger- Függő játszma (1993)

Cliffhanger- Függő játszma (1993)


A Cliffhanger – Függő játszma (eredeti cím: Cliffhanger) 1993-ban bemutatott amerikai–olasz–francia koprodukcióban készült akciófilm Renny Harlin rendezésében.

A főszerepeket Sylvester Stallone és John Lithgowjátssza. A film nagyon sikeres volt a mozikban, nemzetközileg 255 milliós bevételt produkált. A film a Guinness Rekordok Könyvébe is bekerült, mint a legköltségesebb légi mutatvány, amit valaha végrehajtottak. Simon Crane-nek 1 millió dollárt fizettek, hogy hajtsa végre azt a mutatványt, amikor a két repülőgép között egy kötél van, és neki az volt a dolga, hogy a kötélre akaszkodva átcsúszik az egyik gépről a másikra 4572 méter magasan.

(forrás)

Tombstone - Halott város (1993)

Tombstone - Halott város (1993)


1993-ben kiadott, színes, magyarul beszélő, amerikai western.

A Vadnyugat talán legellentmondásosabb személyiségei gyülekeznek a kis arizonai városka postakocsi megállójánál, hogy egyszer s mindenkorra pontot tegyenek egy évek óta húzódó viszály végére.

(forrás)

Csillagkapu (1994)

Csillagkapu (1994)


A Csillagkapu (Stargate) színes amerikai–francia, 1994-ben bemutatott sci-fi film Roland Emmerich rendezésében. Ez a film az alapja egy amerikai, a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió által elkészített Sci-fi Csillagkapu filmsorozatnak.

Egy ősi egyiptomi lelet vizsgálata során a régészek fantasztikus eredményre jutnak: átjáróra bukkannak a Föld és egy idegen bolygó között. Minthogy az új világba való behatolás veszélyesnek ígérkezik, először egy különleges felderítő alakulatot dobnak át a Csillagkapun a kőkemény O'Neill ezredes vezetésével. Szakértőként velük tart a terület egyik legjobb ismerője: Dr. Jackson, a fiatal, de kissé szórakozott régész. A kapu túloldalán különös világ tárul a csapat szeme elé: mintha a régi egyiptomi istenek újraéledtek volna.

Gíza, Egyiptom, 1928. Egy régészeti expedíció különös leletre bukkan: évezredek porából egy hatalmas gyűrű bukkan elő, kerületén titokzatos hieroglifákkal… Napjainkban Dr. Daniel Jackson egyiptológus szokatlan elméletéről próbálja meggyőzni szkeptikus hallgatóságát. A fiatal tudós azt állítja, hogy a piramisok nem emberkéz alkotásai, hanem földönkívüli erők emelték őket! Előadása után a hadsereg egy tisztje lép oda hozzá, és arra kéri: segítsen megfejteni egy nemrég felfedezett egyiptomi lelet titkát. Mint kiderül, a hadsereg egy kulcsot talált, egy kulcsot, amely egy távoli világba nyíló csillagkaput nyit meg az emberiség előtt!

Mivel nem tudják, mire számíthatnak a kapun túl, egy sokat próbált katonát, Jack O’Neill-t és ütőképes kis csapatát küldik előre. A csillagkapun át egy sivatagos bolygóra érkezik a felderítő-osztag, ahol lassan rádöbbennek a nyomasztó valóságra: az idegen bolygón az egyiptomiak által napistenként ábrázolt Ra uralkodik, aki évezredekkel ezelőtt elvetette az élet csíráját a Földön. Alattvalói azonban fellázadtak és mielőtt visszatérhetett volna, bezárták mögötte a csillagkaput. A kapu azonban most újra nyitva áll, és Ra arra készül, hogy visszatérjen és ismét uralma alá hajtsa az emberiséget.

(forrás)

Az éj színe (1994)

Az éj színe (1994)


1994-ben kiadott, színes, magyarul beszélő, amerikai erotikus-thriller.

Bill Capa (Bruce Willis), a neves pszichiáter egyik kollégáját megölik, és mert a szálak az áldozat egyik ápoltjához vezetnek, Capa átveszi halott barátja terápiás csoportjának irányítását, hogy kinyomozza, ki a tettest. A foglalkozásokon megismeri a gyönyörű, titokzatos és ellenállhatatlan Rose-t (Jane March), aki megdöbbenésére életre kelti legvadabb erotikus vágyait. Szerelme teljesen elvakítja, s mire rájön, hogy a lány körüli rejtély összefügg a gyilkossággal, ő lesz a következő kiszemelt áldozat.

(forrás)

Reneszánsz ember (1994)

Reneszánsz ember (1994)


1994-ben kiadott színes, magyarul beszélő, amerikai vígjáték.

Bill Rago, a neves reklámszakember egyik napról a másikra az utcán találja magát. A munkanélkülieket elhelyező iroda hamarosan állást talál neki, tanárnak szerződtetik egy katonai bázisra. A feladata: megtanítani a gondolkodás legalapvetőbb alapelemeit a nyolc legreménytelenebb újoncnak. A tanterv pillanatok alatt összeáll: elemezzük a Hamletet.

(forrás)

Nixon (1995)

Nixon (1995)


Nixon című film egy 1995-ös dráma Oliver Stone rendezésében, mely Richard Nixon néhai amerikai elnök életét dolgozza fel, kihegyezve a Watergate-botrányra.

A cselekmény nem kronologikusan halad. A Watergate-botrány következtében megtört Nixon elnök (Anthony Hopkins) a Fehér Házban imádkozik kormánya külügyminiszterével, Henry Kissingerrel (Paul Sorvino), majd visszaemlékezésekben megtudjuk hogyan alakul az elnök gyerekkora, mikor is testvére tüdőgyulladásban meghal. Később a tinédzser Nixon amerikai futballistának áll, majd összejön leendő feleségével Pattel (Joan Allen). Dwight D. Eisenhower alelnökeként tevékenykedő Nixon az 1960-as, számára kudarccal végződő Kennedy-Nixon TV-vita közben a Nixon emberei megjegyzik, hogy elnök jelöltjük eléggé izzad vita közben. Valaki megjegyzi, hogy „Nyugi. Ez nem szépségverseny”. Mire jön a csattanós válasz: „Remélem is, hogy nem az”. Az elnökválasztáson kis különbséggel ugyan, de alulmarad a fiatal Kennedy ellen. 1968-ban pártjával, a republikánusokkal együtt megnyeri a választást és ő lesz az USA 38. elnöke. Lyndon B. Johnson elnöktől megkapja „örökségül” a vietnami háborút, amit táptalajt ad ellenzékének a demokratáknak. Rengeteg kritikusa lesz kormányának, főként háborúellenes tüntetőknek és hippimozgalmaknak a tevékenysége miatt, azonban Dick Nixon karizmája arra is elég, hogy 1972-ben újraválasztassa magát. Eddigi kommunista ellenes és hidegháború-párti politikáját mellőzve, tárgyalásokat folytat Leonyid Brezsnyev szovjet vezetővel és Mao Ce-tung kínai diktátorral egy esetleges békülő politikát szorgalmazva. A tárgyalások után arra számít, hogy nem arat osztatlan sikert, de téved, rajongás veszi körül. Majd jön a mélypont, a Watergate-botrány, amiben az egyik ügynöke, E. Howard Hunt(Ed Harris) lebukik a Watergate Szállodában: demokratákat akart lehallgatni, titkosszolgálati eszközökkel. Bizottság alakul az ügyben, amiben Nixon kötelezik hogy mutassa meg a mágnesszalagokat amit a Fehér Házban rögzítettek. Egy részét cenzúrázzák, mert sok rajta a trágár beszéd. Az óriásira duzzadt botrány miatt az elnök lemondásra kényszerül. A film végén eredeti felvételt láthatunk Nixon elnök temetéséről, ahol többek közt, az akkori elnök Bill Clinton mondott beszédet. A film végén a rendező narrációja méltatja az elnököt.

(forrás)

Díjak:
A film négy Oscar-díj jelölést kapott: legjobb férfi alakítás jelölés (Anthony Hopkins), legjobb női mellékszereplő jelölés (Joan Allen), legjobb filmzene jelölés (John Williams), legjobb eredeti forgatókönyv jelölés (közvetlenül vászonra írt forgatókönyv kategóriában) (Oliver Stone, Stephen J. Rivele, Christopher Wilkinson) Az Entertainment Weekly a Nixon-t minden idők 50 legjobb filmjének listájára tette, ahol a 40. helyet kapta meg valamint a 25 legerőteljesebb politikai thriller közé sorolta.

A skarlát betű (1995)

A skarlát betű (1995)


1995-ben megjelent, színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma.

1666, Massachussets-öböl: Angliából folyamatosan érkeznek a jövendőbeli amerikai telepesek. A vallási alapon szerveződő telepesek, legfőképpen puritánok és kvékerek szigorú előírások szerint élnek. Hester Prynne is szabadságot jött keresni az új földrészre. Férjét várja, ezalatt önállóan házat teremt magának. Egy ifjú lelkész felfigyel rá. Amikor az a hír járja, hogy Hester férjét elrabolták és megölték az indiánok, a pár szabad utat enged érzelmeinek. Gyermekük születik és azon a napon Hester karjára kerül a skarlát betű, a megbélyegzettek és kiközösítettek jele. Felbukkan a holtnak vélt férj. Bosszúszomjasan vadászik Hester szerelmére… Nathaniel Hawthorne 1850-ben írt regénye az amerikai regényirodalom gyöngyszeme, talán legforgatottabb darabja…Hester Prynne a konvenciókra fittyet hányó gyönyörű asszony és Dinsdale tiszteletes tiltott és titkos szerelme az indiánháborúk korának puritán Új-Angliájában. A ruhára hímzett, a hitvesi hűtlenséget jelképező skarlát színű "A" betű, melyet Hester dacos büszkeséggel visel, az erkölcscsőszök világa ellen való örök lázadás szimbólumává nemesedett. A rendkívül látványos film főbb szerepeit Demi Moore, Gary Oldman és Robert Duvall alakítják.

(forrás)

Dredd bíró (1995)

Dredd bíró (1995)


1995-ben megjelent, színes, magyarul beszélő, amerikai akciófilm.

A lidércnyomásos jövőben tombol a bűnözés, bírók, rendőrök és ítéletvégrehajtók próbálják megvédeni az ártatlan polgárokat. Dredd bíró, a törvényesség elkötelezett híve mindent megtesz, hogy fenntartsa a rendet és a békét. Munkálkodása azonban nem arat osztatlan sikert, mindenre elszánt ellenfelei, akiknek az útjában áll, megpróbálják tőrbe csalni. Tervük sikerrel jár, és Dredd börtönbe kerül, ahonnan csak legközelebbi barátai és munkatársai segítségével szabadulhat ki, hogy tisztára mossa nevét és legyőzze ellenfeleit.

(forrás)

Die Hard - Az élet mindig drága (1995)

Die Hard - Az élet mindig drága (1995)


A Die Hard – Az élet mindig drága (Die Hard: With a Vengeance, vagy Die Hard 3) a Die Hard-filmsorozat harmadik része. Az 1995-ben bemutatott akciófilmet az első részt is jegyző John McTiernan rendezte, forgatókönyvét Jonathan Hensleigh írta, executive producere Andrew G. Vajna.

A történet szerint a felfüggesztett John McClane hadnagy (Bruce Willis) visszatérni kényszerül a New York-i rendőrség állományába, mikor egy elvetemült terrorista (Jeremy Irons) bombamerényletekkel fenyegeti a várost. A Simonként bemutatkozó férfi ördögi macska-egér játékba kezd McClane-nel és egy az eseményekbe akaratán kívül belekeveredő boltossal (Samuel L. Jackson), miközben a háttérben egy sokkal nagyszabásúbb terv végrehajtásán ügyködik. A film forgatókönyvének egy korai változata a korábbi részekéhez hasonlóan egy regényre épült, majd Hensleigh saját, több produkcióhoz is elképzelt szkriptjét igazította a Die Hard közegéhez. Több befejezési lehetőség is felmerült, amelyek közül a végleges mellett további egy el is készült: ez vélhetően Magyarországon játszódik. A forgatás 1994 júliusában vette kezdetét és decemberig tartott. A cselekménynek helyszínt adó New York mellett Dél-Karolina, New Jersey és Maryland államban is készültek felvételek. Noha vegyes visszajelzéseket kapott a kritikusok felől, a Die Hard – Az élet mindig drága világviszonylatban az év legnagyobb bevételt elért filmje lett (ugyanakkor hazájában nem tudta felülmúlni elődjét, a Még drágább az életedet), s Magyarországon is a legnépszerűbbnek bizonyult több mint félmillió nézőjével. A széria több mint tíz évvel később, 2007-ben folytatódott a negyedik résszel.

(forrás)

Díjak:
1995 EDI Worldwide Reel – Az év legnagyobb bevételét elnyerő film

Evita (1996)

Evita (1996)


1996-ban megjelent, színes, magyarul beszélő, amerikai életrajzi dráma.

Törékeny, szőke asszony áll egy hatalmas ország elnöki palotájának az erkélyén. Előtte százezres rajongó, zokogó tömeg, s ő könnyekkel a szemében búcsúzik: "Ne sírj értem, Argentína". Ő Evita Peron, a nő, aki hihetetlen mélységekből jött és hihetetlen magasra jutott. A nő, akit istenként imádtak, mert nem akart más lenni, mint egyszerű ember: bár a pompa lett az osztályrésze, nem felejtette el, mit jelent a nyomor.

(forrás)

Díjak:
Oscar-díj – Legjobb eredeti filmzene Golden Globe-díj - Legjobb musical Golden Globe-díj – Legjobb színésznő – filmmusical vagy vígjáték kategória Golden Globe-díj - Legjobb eredeti filmzene Los Angeles-i filmkritikusok Szövetségének díja – Legjobb díszlet Satellite Award – Legjobb eredeti filmzene Satellite Award – Legjobb film – musical vagy vígjáték Satellite Award – Legjobb jelmez

A hírek szerelmesei (1996)

A hírek szerelmesei (1996)


1996-ben kiadott, színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus dráma.

A pincérnőként dolgozó Tally (Michelle Pfeiffer) minden vágya, hogy hírolvasó lehessen egy neves tévéállomáson. Elküldött anyaga megtetszik az egyik legnézettebb hírcsatorna sztárkommentátorának, Warren Justice-nak (Robert Redford), aki csalhatatlanul meglátja a jelöltekben a valós tehetséget, amely mint tudjuk nem terem minden bokorban. Tally a férfi segítségével hamarosan túlszárnyalja tanárát, aki hamarosan feladni kényszerül az állását.

(forrás)

A miniszter félrelép (1997)

A miniszter félrelép (1997)


A miniszter félrelép egy 1997-es magyar filmvígjáték, Kern András, Koltai Róbert és Dobó Kata főszereplésével.

Vitt Péter miniszter az a fajta férfi, akit a nők legtöbbje kíván magának - de csak addig, amíg meg nem kapja. Okos, sármos, és mindig talpra esik mint a macska, inspirálják a nagy kihívások, a napi megmérettetés. Mellesleg ő az Országház Don Juanja. Az aktuális "kihívás" neve Marosi Tünde, és természetesen gyönyörű. Foglalkozását tekintve viszont az ellenzék vezérszónokának titkárnője. Vitt csaknem egy időben érkezik meg a szállodába Tündével, és a miniszter rögtön a tettek mezejére lépne. Az ellenzéki vezérszónok titkárnője kicsit izgul: nem elég, hogy életében először lépne félre, ráadásul mindjárt egy kormánytaggal... A miniszter közben megrendeli a szükséges kellékeket (pezsgőt, epret és kaviárt), és az ágyon várja a fürdőszobában vetkőző Tündét. A szobapincér megérkezéséig van egy kis idő: Tünde az ablakhoz lép, hogy a kilátásban gyönyörködjék. Hihetetlen panoráma tárul a szeme elé: a Kossuth Lajos utca, a Puskin Mozi és... egy halott az ablak sarkában!

(forrás)

Árnyék-összeesküvés (1997)

Árnyék-összeesküvés (1997)


1997-ben megjlent, színes, magyar nyelvű, amerikai akciófilm.

Áruló van az Egyesült Államok kormányában. Az elnök ellen összeesküvés készül. Egy radikális csoport tagjai már hiába próbálják az elnök fiatal tanácsadóját, Bobby Bishopot (Charlie Sheen) értesíteni, egy bérgyilkos mindannyiukkal végez. Bobby mindenre elszánt, hogy a hidegvérű gyilkos üldözőbe vegye. Iszonyú hajsza veszi kezdetét a washingtoni éjszakában. Bobby persze nemcsak a saját bőrét menti: ki akarja deríteni, kik állnak az összeesküvés hátterében. Magányos harcában mindössze ketten segítenek neki.

(forrás)

Kísértethajó (1998)

Kísértethajó (1998)


1998-ban kiadott színes, magyar nyelvű, amerikai kalandfilm.

Senki sem tudja mi történt pontosan az Argonautica luxus óceánjáró utasaival. Kétségbeesett segélyhívásaikat hallva hamarosan megjelenik a mindenre kapható zsoldos, Finnegan (Treat Williams) a társaival, akik csak két embert találnak a hajón: a kapitányt és a gyönyörű ékszertolvajt. A két túlélő olyan szörnyűségekről számol be, amelyekről csak a régi tengerészlegendák mesélnek. A megrémült segítők is sejtik, hogy nincs menekvés és csak idő kérdése, mikor jön el a pillanat, amikor szembe kell nézniük a tenger fenekén élő borzalommal.

 

(forrás)

An Alan Smithee Film: Burn Hollywood Burn (1998)

An Alan Smithee Film: Burn Hollywood Burn (1998)


Az Alan Smithee: Burn Hollywood Burn, egy 1998-as vígjáték. A film borzalmas kritikákat kapott, öt kategóriában is legrosszabbnak minősítették, amit a film által elnyert Aranymálna díj is bizonyít. A filmet összesen 10 millió dollárból hozták létre és összesen 52,850 dollárt bevételt produkált, csupán 19 moziban mutatták be. A film annyira rosszul sikerült, hogy a rendező (Arthur Hiller) a saját neve helyett az Alan Smithee álnevet használta (ahogy azt a nagyon rosszul sikerült produkcióknál szokás) és azt kérte, hogy vágják le a nevét a film stáblistájáról is.

(forrás)

A 13. harcos (1999)

A 13. harcos (1999)


1999-ben kiadott színes, magyar nyelvű, amerikai kalandfilm.

Az arab származású Ahmed Ibn Fahdlant (Antonio Banderas) száműzetése során találkozik a vikingekkel, akik modoruk és kultúrájuk miatt cseppet sem szimpatikusak a számára. Mindemellett nem hiszi el a barbár északiak meséjét sem, miszerint a vikingek földjét egy misztikus törzs tartja rettegésben, melynek tagjai felfalják az embereket. A jóslat szerint csak úgy lehet legyőzni a szörnyű ellenséget, ha a tizenkét északi harcos mellé tizenharmadikként egy idegen áll. Fahdlan a városba érve hamarosan megtapasztalja az ellenség gonoszságát és a vikingek bátorságát, akik az életüket is készek feláldozni egymásért.

(forrás)

A Holocaust szemei (Documentary) (2000)

A Holocaust szemei (Documentary) (2000)


2000-ben kiadott, színes, magyar dokumentumfilm.

A Steven Spielberg által 1994-ben létrehozott Shoah Alapítvány hatalmas anyagot gyűjtött össze és vett filmre a Holocaust túlélőivel folytatott beszélgetésekből: 57 országban, 31 nyelven eddig összesen 50.000 interjú készült el. Egy évvel ezelőtt született meg az ötlet: felkérnek egy lengyel (Andrzej Wajda), egy cseh (Vojtech Jasny), egy orosz (Pavel Csuhraj), egy magyar és egy argentin (Luis Puenzo) rendezőt, országuk reprezentatív alkotóját, hogy az eddig elkészült interjúkat felhasználva készítsék el saját dokumentumfilmjüket.

Spielberg kérdésére Andy Vajna habozás nélkül Szász Jánost, a Woyczek rendezőjét javasolta a magyar film elkészítésére. Szász János így nyilatkozik az elkészült műről, A Holocaust szemeiről: "A végső film csupán egy metszet. A holokauszt a gyerekek szemével, úgy ahogy egy gyerek látja, hogy a gyerekek miképpen látták mindazt a borzalmat, ami történt velük. Lehet, hogy nem igazi gyerekfilm készült, de a történet gyerektől gyerekig ível." Szász János nagy sikerű filmje, a Woyczek forgatásának helyszínén, a Hős utcai cigánytelepen forgatta a dokumentumokat keretbe foglaló fikciós részeket. Itt, a Hős utca 15-ben talált rá szereplőjére, a roma kamaszlányra, Sebella Katira. Ő lapozgatja azt a feledésre ítélt, szakadozott szótárat, mely a képek, montázsok, animációk segítségével megelevenedik, és felidézi az üldöztetés idejét. A kész filmbe végül 25 visszaemlékező szavai kerültek be. Az alkotók úgy szerkesztették művüket, hogy az interjúalanyok szövegei egyetlen nagy mondattá váljanak. Olyan mondattá, melyet sokan mondanak, és ami arról szól, hogy egy gyerek mennyire kiszolgáltatott, és mennyire nehezen érti meg vagy fogadja el az abszurd felnőttvilág szabályait.

(forrás)

Amerikai rapszódia (2001)

Amerikai rapszódia (2001)


Az Amerikai rapszódia (angolul An American Rhapsody) egy 2001-ben forgalmazásba került, színes, amerikai film, Gárdos Éva rendezésében és Scarlett Johansson főszereplésével.

Egy fiatal pár (Nastassja Kinski és Tony Goldwyn) megelégelve a Rákosi-rendszer embertelenségét, kockázatos vállalkozásra szánja el magát. Embercsempészt bérel, hogy juttassa át őket a szigorúan őrzött nyugati határon. A négytagú családból azonban csak hárman jutnak el az ígéret földjére. Alig néhányhónapos kislányukat nem merik magukkal vinni a kockázatos útra. A kicsi utánuk hozatala sajnos nem sikerül. A kislány egy csecsemőotthonban ragad, falusi nevelőszülőkhöz kerül, míg nővére és szülei Amerikában próbálnak új életet kezdeni, és megpróbálni a lehetetlent: kihozni a kis Zsuzsit a vasfüggöny mögül.

(forrás)

Én, a kém (2002)

Én, a kém (2002)


2002-ben kiadott színes, magyar szinkronos, amerikai akció-vígjáték.

Alex Scott (Owen Wilson), a titkos ügynökök James Bondja új bevetésre indul. Vissza kell szereznie azt a szuperfegyvert, amelyet egy gátlástalan bűnöző, Arnold Gundars (Malcolm McDowell) lopott el az amerikai kormánytól. A fegyverkereskedő szenvedélyes bokszrajongó, aki egy nagy meccset akar összehozni Budapesten a veretlen Robinson (Eddie Murphy) és a regnáló Európa-bajnok között. Az amerikai elnök megkéri a bokszolót, hogy civilként segítse az ügynököt a fegyver felkutatásában. Scottnak így sikerül bejutnia Gundars budapesti főhadiszállására. Az igazi csatát azonban nem itt, hanem a végtelenül beképzelt és kibírhatatlan öklözővel kell megvívnia.

(forrás)

Terminátor 3. - A gépek lázadása (2003)

Terminátor 3. - A gépek lázadása (2003)


A Terminátor 3: A gépek lázadása (Terminator 3: Rise of the Machines) egy 2003-ban bemutatott sci-fi, a Terminátor-sorozat harmadik része. 

2004-et írunk, John Connor, a jövőbeli gépek elleni háború leendő vezére immár felnőtt férfivá cseperedett, noha anyja, Sarah Connor évekkel ezelőtt leukémiában meghalt. A fiú úgy gondolja, nem menekülhet végzete és az Ítélet napja elől, ennek ellenére folyton úton van, fél a jövőtől és a háborútól...

A Skynet ismételten egy terminátort, egy T-X modellezésű robotot küld vissza az időben, hogy megölje a jövő egyik kulcsfontosságú alakját, Katrine Brewstert, illetve hogy likvidálja a leendő emberi ellenállás tagjait. John és Kate útjai éppen keresztezik egymást, amikor a gép a nőre támad, ám megjelenik az emberek újabb átprogramozott és visszaküldött kiborgja, a T850-es, aki mindkét fiatalt megmenti ellenségétől, majd elviszi őket Sarah Connor kriptájához. A koporsóban talált fegyverek megszerzése után ismét menekülni kényszerülnek, nemcsak a gyilkológép T-X, hanem a kiérkező kommandósok elől is. Miután a terminátor elmondta, hogy Kate megmentésére küldték ide, aki a jövőben John felesége lesz, és hogy az Ítélet napja hamarosan el fog jönni, felsorolja a T-X emberi célpontjainak listáját, amelyen Kate apja, a pillanatnyilag biztonsági rendszert fejlesztő Robert Webster tábornok is szerepel. A csapat a Cyberdyne Systems központjába siet, ahol azonban a tábornok és az emberei egy számítógépes vírus megsemmisítésének érdekében szabad utat adnak a Skynet rendszerének, ezzel pedig aláírják az Ítélet napját; alig az összeköttetés után a Skynet parancsba adja a bázison jelenlévő harci robotoknak az emberek megsemmisítését, így a népirtás azonnal megkezdődik. A T-X Robertet is megöli, tanácsára lánya és John Crystal Peakbe repülnek, hogy az ott található atombunkerben véget vethessenek az egész felfordulásnak, illetve itt vívja meg végső összecsapását a két egymással szemben álló terminátor is. Miután Johnék sikeresen elsáncolták magukat a bunkerben, a T850-es megsebzi saját hidrogén-üzemanyagcelláját, amivel hatalmas robbanást idéz elő, megsemmisítve ezzel önmagát és a T-X-et. Johnék percekkel később ébrednek rá, hogy erről a helyről semmiképpen sem tudnak beleavatkozni a történésekbe, itt csupán teljes védelem alatt állnak a világra szabadított hidrogéntöltetek ellen, amelyek pillanatok alatt szinte kipusztítják az emberiséget - a gépek uralma elérkezett. Az emberek vezére John lesz a gigászi küzdelemben.

(forrás)

Szabadság, szerelem (2006)

Szabadság, szerelem (2006)


A Szabadság, szerelem 2006-ban készült magyar film. Az Andrew G. Vajna és Joe Eszterhas nevével fémjelzett film az 1956-os forradalmi eseményeket mutatja be. A film az eseményeket az ugyanebben az időben zajló melbourne-i olimpián versenyző magyar vízilabda-válogatott sorsán keresztül mutatja be.1956. Magyarország csupán egy kis csatlósállam a szovjet blokkban, de nagyhatalom is: vízilabda-válogatottja verhetetlen. A pólós srácok a vasfüggöny mögött is az élet császárainak érzik magukat; élvezik a sikert és a lányok rajongását, magabiztosak és összetartók. Eddig egyetlen egyszer veszítettek: 1955-ben, amikor egy moszkvai mérkőzésen a bíró nem engedte őket győzni. Mindannyian a visszavágásra, a melbourne-i olimpiára készülnek. Ám a történelem alaposan összekavarja a terveiket. Budapesten kitör a forradalom. A csapat fiatal sztárja, Karcsi és barátja, Tibi belekeveredik az utcai eseményekbe. Eleinte csak a kalandot keresik. Karcsinak megakad a szeme Vikin, a harcias műegyetemista lányon és a nyomában járva eljut a forradalom legfontosabb színhelyeire: ott van a Kossuth téren, majd a Rádió ostrománál is. Ez már nem játék. A forradalom magával sodorja őt. Az edzésnél, a sportsikernél már fontosabbnak tartja, hogy az igazság oldalán harcolhasson. Kénytelen elárulni csapatát, de új, hű társakat talál: a pesti utca hőseit; és ami a legfontosabb számára, Vikit.

Október végén a forradalmárok azt hiszik, harcuk és áldozataik nem voltak hiábavalók, ezért a lány rábeszéli Karcsit, hogy utazzon mégis a többiekkel, képviselje az olimpián az új Magyarországot. Mire rájön, hogy a forradalom kudarcra van ítélve, már nem tud visszafordulni. Kénytelen sorsára hagyni szerelmét, és ha már nem harcolhat, teszi, amihez a legjobban ért: a medencében szerez dicsőséget a hazájának. Így kerül sor 1956. december 6-án az elődöntőre. Otthon T–34-esek rombolják le a barikádokat, itt a magyar vízilabdások néznek szembe a szovjetekkel. Karcsi és csapattársai most megmutathatják a világnak, hogy ez a kicsiny nép nem hagyja magát legyőzni.

(forrás)

Díjak:
Andy Vajna és Goda Krisztina filmje, a Szabadság, szerelem nyerte el a fődíjat a Nagoyában megrendezésre került 12. Nemzetközi Filmfesztiválon (Aichi International Women's Film Festival).

A szabadság vihara (Documentary) (2006)

A szabadság vihara (Documentary) (2006)


A szabadság vihara egy színes, fekete-fehér, magyarul szinkronos, amerikai dokumentumfilm, melynek időtartalma 90 perc. 2006-ban került bemutatásra.

Impozáns produceri csapat állt össze Lucy Liu, Quentin Tarantino és Andrew G. Vajna személyében, hogy egy felejthetetlen sportesemény kapcsán az 1956-os magyar szabadságharcnak állítson emléket.

Miközben Magyarországon egy kis nemzet magára hagyatva vívja szabadságharcát a hatalmas Szovjetunióval szemben, az 1956-os Melbourne-i olimpián a szovjet és a magyar vízilabda válogatott a medencében csap össze. A kint lévő sportolók bár nagyjából ismerik az itthon történteket, de szeretteikről, barátaikról, az itthon hagyottakról nem tudnak semmit. A magyar csapat tagjai ebben a pattanásig feszült helyzetben szállnak a vízbe, hogy a szovjet válogatottal megmérkőzzenek. Az első pillanattól szinte forr a víz a medencében, és az utolsó perc az, amikor egy magyar játékos vére megfesti a vizet. Hogyan történt mindez? Erről mesélnek a játékosok mind két oldalról, és az 56-os magyar forradalom történetét is nyomon követhetik a nézők.

(forrás)

Díjak:
Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje kitüntetés

Elemi ösztön 2. (2006)

Elemi ösztön 2. (2006)


Az Elemi ösztön (eredeti címe: Basic Instinct) 1992-es amerikai thriller film.

Dögös sportkocsi repeszt az éjszakában, majd a folyóba zuhan. Catherine Trammel (Sharon Stone) vizesen ugyan, de épp bőrrel megússza a balesetet. Különös viselkedése miatt a korábban már gyilkossággal megvádolt írónőt Michael Glass (David Morissey), a neves pszichiáter hallgatja ki. A szakvélemény: kockázatfüggőség. Nagy befolyásának köszönhetően persze Catherine-t ismét felmentik a gyilkossági vád alól, ám Catherine jelentkezik Glass magánrendelőjében. Glass számára nem kétséges, újabb játszma vette kezdetét.

(forrás)

A terminátor: Sarah Connor krónikái (TV Series) (2008)

A terminátor: Sarah Connor krónikái (TV Series) (2008)


A Terminátor – Sarah Connor krónikái (Terminator: The Sarah Connor Chronicles) egy, a Terminátor-filmek világában játszódó, amerikai televíziós sorozat, amely 2008. január 13-án 18 millió főt meghaladó nézettséggel debütált.

Ez a történet ott kezdődik, ahol a Terminátor 2. befejeződik. John és édesanyja, Sarah viszontagságai nem érnek véget a kegyetlen T-1000-es robot likvidálásával. A Skynet hatalmasai újabb és újabb gyilkológépeket küldenek a nyomukba, hogy elpusztítsák Johnt, a jövő emberiségének reménységét. Sarah és fia űzött, magányos vadként menekül államról államra, városról városra, az irgalmat nem ismerő vérebek elől. Egészen addig, amíg nem találkoznak egy védelmükre küldött csinos kiborggal, Cameronnal. A törékenynek tűnő lány félemet nem ismerő amazonként védelmezi Johnt és Sarah-t, de abban is fontos szerepe van, hogy rábeszéli védenceit arra, hogy hagyják fel lehetetlennek tűnő harcukat a túlélésért és inkább szálljanak szembe az emberiség leendő leigázójával, pusztítsák el véglegesen a Skynetet.

(forrás)